“Alázatos lelkű vagy?” – Ti küldtétek
2011 február 26. | Szerző: RandiNő |
“Szia Kata!
Nehéz életem volt és van jelenleg is..te talán segíthetsz.. de kezdem az elején.. nehéz volt beletörődnöm a válásomba..a volt feleségem teljesen tönkretette az életemet..pszichiáterhez fordultam..hiába.. ..olyan mélyek a sérüléseim , hogy csak egy kedves önzetlen nő tudna kisegíteni belőlük..rád gondoltam..tudom , hogy neked is szükséged van rám..tudom , hogy együtt sikerülhet leküzdenünk az élet nehézségeit..
..anyám és apám is vert gyerekkoromban.. ..meg az élet is.. ..bárcsak megállopadhatnék már..
..segíts!!..segíts!..szeress úgy ahogyan még senki és akkor rendbe fogok jönni..
..ha házias vagy és alázatos lelkű..akkor én is kitartok melletted és válaszolni fogok a válaszleveledre..
leendő párod: lajos:-)”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Ennek a Lajosnak nem párra, hanem egy szerető anyára van szüksége. Lux Elvira egyik rása szerint, az anya gyermekéhez való hozzáállásától függ, milyen lesz a gyermek (szeretetéhes vagy sem). Aztán eszembe jutott még valami. Weores Sándort idézem:
‘Természetes igények
A gyermekkor természetes igénye: szabadság. S a mai gyermeket
szinte ketrecbe kényszerítik.
A felnőttkor természetes igénye: élet. S a mai felnőtt, vagy alig-
él, vagy maga és mások rovására, rejtek-utakon él.
Az öregkor természetes igénye: nyugalom. S a mai öreg, minthogy
korábbi igényei ki nem elégülhettek, még a sír szélén is szabadságot
és életet akar.’
Ments’Isten ilyen pasastól… 🙂
Járjon még egy kicsit dokihoz,utána randizzon…
Ne kapaszkodjon más emberbe és fojtsa meg a “szeretetével”…
Nem találok szavakat…… De legalább jót nevettem!!!! 🙂
Mit szóltok ahhoz, hogy nekem ez élőben jött össze: a pasi az első randi 10. perce után már “a barátnőm”-ként emlegetett a telefonban, és utána egész este csak a párkapcsolatról beszéltünk, hogy a szülei mennyit eszik egymást (min. háromszor szóba került), és hogy a barátainak is milyen szerencsétlen házassága van, de még azon az estén közönség előtt is arról beszélt, hogy ha a felesége leszek…, utána meg nem tudtam levájni magamról, végül feldühödtem, hazacipeltem, leültettem dumálni, két órán keresztül ápoltam a lelkét, majd kiraktam, ő pedig csalódottan további két órán keresztül kopogtatott az ajtómon. Halkan, finoman… (Jó fej lett volna amúgy, ha nem csak dugni akart volna, és nem érzelmi zsarolással akart volna ágyba vinni.)